Balatonfüredről kaptunk egy megkeresést, a tárgya tuskómarás volt. Több közepes gyümölcsfa, illetve egy nagyobb 85 cm-es fenyő tönkjének kimarásáról szólt a megbízás. A tuskók egy családi ház udvarán foglaltak helyet, közel Balatonfüred egyik nevezetességéhez, a Tamás-hegyi kereszthez.
A terepviszonyok nem voltak a legideálisabbak, teraszos, dimbes-dombos kert, sok lépcső, szintkülönbség, amit a géppel le kellett küzdenünk, hogy megközelítsük a munkaterületet. Természetesen a gépnek nem ez nem okozott problémát, részünkről volt szükség egy kis kreativitásra.
A fenyő tuskójával könnyen elbánt a gép. A tetemes mennyiségű apríték keletkezett, aminek nagyrészét visszaforgattuk a földbe. A gyümölcsfák egy része technikásabb feladatnak számított, ugyanis a térköves járda betonszegélyéhez volt nőve. Fokozottabb körültekintéssel, több változtatással sikerült a kívánt mélységig marni a tuskót úgy, hogy sem a marófejek, sem pedig a szegély nem szenvedett károsodást.
Ez a munka tipikus esete annak, hogy miért érdemes előnyben részesíteni a tuskómarást a gépi kiszedéssel szemben. A nagyobb dombokat ugyan lehet könnyebben venné egy munkagép (bár valószínűleg több változást is okozna a terepviszonyokban), viszont a rengeteg térköves út, lépcső károkozás nélkül áthidalhatatlan lenne számára, és biztosra merem mondani, hogy a szegély melletti tuskók esetében a gyökérzettel együtt a térkövezés egy része is kiemelésre kerülne.